Áramütés esetén- tünetek és utólagos kezelés

Az áramütés olyan helyzet, amikor az emberi test elektromos energia hatásának van kitéve. Már 110 voltos feszültség is potenciálisan halálos lehet, bár a normális háztartási feszültség általában 230 volt (110 volt egyes régiókban, például az Egyesült Államokban). A magasfeszültségű kategóriába az 400 volt feletti feszültség tartozik.

Az áramütés súlyossága nem csak az áram erősségétől függ, hanem az expozíciós időtől is. Fontos, hogy mennyi ideig van kitéve az áramnak, az áram bejut-e a testbe, és honnan távozik. Emellett számít, hogy volt-e korábban valamilyen szívbetegség, például ritmuszavar, mivel ezek a tényezők tovább növelhetik az áramütés súlyosságát és az azt követő szövődmények kockázatát.

Áramütés tünetei

Az áramütés klinikai megnyilvánulásai és lefolyása szoros kapcsolatban állnak az áramerősséggel, a feszültséggel, valamint az expozíció időtartamával és módjával. Az áramütés következményei változatosak lehetnek, beleértve a sejtszétesést, az izomelhalást és a súlyos égési sérüléseket. A tünetek súlyossága függ attól is, hogy az áram milyen ponton lép be a szervezetbe, és milyen úton halad át. Például a vékonyszálú, nagy áramerősségű becsapódás erőteljes égést okozhat az áram belépési pontjánál.

A kilépési pont és az áram útja is meghatározó tényezők, hiszen az áram áthaladhat olyan szerveken, mint a szív vagy a vese, ami komoly szöveti károsodást okozhat. A testtartás és az illető által viselt cipő anyaga (például gumitalp) is befolyásolja a kockázatot, mivel a szigetelő anyagok csökkenthetik az áramütés súlyosságát.

Enyhe áramütés tünetei

Enyhe áramütés esetén az érintett személyek általában kellemetlen érzést tapasztalnak, és az izom-összehúzódás miatt nehéz lehet az áramforrást azonnal elengedni. Fontos megjegyezni, hogy minél hosszabb ideig éri az áram a testet, annál nagyobb a szöveti károsodás kockázata. Magasfeszültség esetén súlyos égési sérülések is előfordulhatnak, ami hasonló a villámcsapás által okozott sérülésekhez. A legsúlyosabb esetekben akár a keringés is leállhat.

Mit tegyél, ha áramütést kaptál?

Az áramütés következtében érintett betegeket általában sürgősségi osztályon helyezik el, ahol általában 24 órán keresztül folyamatos megfigyelés alatt tartják őket. Ezen időszak alatt vérvizsgálatokat végeznek, hogy azonosítsák esetleges izom- vagy vesekárosodásokat. A kezelés elsősorban az áramütés következményeire összpontosul, például a veseelégtelenség kezelése, és amennyiben érintett a szívizom, a ritmuszavarok kezelése is szükségessé válhat. Az esetlegesen kialakuló ritmuszavarok esetén szintén szükség lehet kezelésre.

Fontos kiemelni, hogy az áramütést szenvedett betegek jelentős részének nincs szüksége specifikus kezelésre, és a pacemaker alkalmazása csak ritkán szükséges. Plasztikai vagy égésplasztikai műtétek csak súlyos esetekben kerülhetnek szóba. Ezen információk alapján látható, hogy az áramütéses esetek kezelése személyre szabott és a tünetek súlyosságától függően változó lehet.

Áramütés esetén – teendők lépésről lépésre

A sérült személy, ha eszméleténél van és nincs segítsége, azonnal keressen orvosi segítséget, vagy hívjon mentőt! Amennyiben a sérült nincs eszméleténél, a környezetében lévőknek azonnal kötelességük mentőt hívni.

Kerüljük az érintkezést a sérülttel, mivel még mindig fennállhat az áramforráshoz való kapcsolódás veszélye, ami másokat is áramütés áldozatává tehet!

Amennyiben lehetséges, próbáljuk megszüntetni az áramforrást. Alacsony feszültségforrás esetén használjunk „nem vezető” eszközt (például faág, pulóver, seprű) a sérült távolításához az áramforrástól.

Az eszméleténél lévő sérült esetében biztosítsuk a légútját, és ha nem lélegzik, azonnal kezdjük meg az újraélesztést! Folyamatosan ellenőrizzük a légzést és a keringést mindaddig, amíg a mentők meg nem érkeznek!

Még akkor sem szabad alábecsülni az áramütést, ha a sérült semmilyen tünetet nem mutat. 24 órás megfigyelés mindenképpen ajánlott a korábban említett tünetek miatt, mivel azok nem feltétlenül jelentkeznek azonnal, például szívritmuszavar vagy légzésleállás esetén.

Ha látható bemeneti és/vagy kimeneti sérülés, égési sérülés, fertőtlenítés után steril módon fedjük be a sebet, majd kérjük orvosi segítséget. A kórházi ellátás során EKG felvétel és vérvizsgálat is szükséges.

Kerüljük el az áramütést! Kizárólag szakemberre bízzuk a villanyszerelést!